Szerecseny falu már a késő bronzkorban lakott helység volt, amelyet a Nagyberki dűlőben előkerült régészeti edényleletek bizonyítanak. A község az ezt követő történeti időszakokban a rómaiak, az avarok, kelták által is betelepült terület volt, amelyet a feltárt történeti emlékek is megerősítenek.

Szerecsenyről 1206-ból származik az első írásos emlék. Először Scis, Syes és Scecs alakban emlegették, 1256-ban már Villa Sid alisa Zerechin a neve. Ebben az időben hiányos adatok szerint a község a Mórichidán birtokos Pok nembeli Mórichidaiaké.

Később pápai családi birtok volt, az 1400-as évek második felében többször csatolták Veszprém megyéhez. A török időkben a pápai várhoz tartozott, ebben az időben Török Bálint fia, Török Ferenc uralja. 1663-ban hét egész-, három féltelkes és egy zsellérjobbágy lakta, akik neveik hangzása után ítélve mind magyarok voltak. Ez időtől folyamatosan már Esterházy-birtok.

Az 1700-as évek második felében Szerecseny jogi állása község. 1798-ban nagy tűzvész pusztított, amelynek a falu nagy része áldozatul esett. A XX. század legelejéről származó adat szerint a faluhoz tartozik Julianna-puszta, Szőlőhegy és Téglagyár-telep. Az egykor sok embernek munkát adó téglagyárból már csak a szépen, mívesen elkészített kémény maradt emlékül.

Szerecseny korábban Győr megyének sokoróaljai járásához tartozott, később a téti járáshoz került. Az 1954. évi területrendezést követően ismét Veszprém megyéhez csatolták. 1971-től Gyarmat Községi Közös Tanács társközsége volt, 1991-től lett önálló. 1992. január 1-jével visszakerült Győr-Moson-Sopron megyéhez. Jelenleg ismét a téti járáshoz tartozik.